Alapvető tudnivalók a bódítással, altatással kapcsolatban
Az állatorvoslásban gyakran válik szükségesé a megfelelő vizsgálatok elvégzéséhez a bódítás, vagy kisebb-nagyobb műtéti beavatkozásokhoz hosszabb altatás végzése.
Minden gyógyszeres beavatkozás, így a bódítás és az altatás is kockázattal jár, tekintettel arra, hogy előfordulhat egyedi érzékenység az alkalmazott szerrel szemben. Az enyhe nyugtatáshoz, bódításhoz általában elegendő a páciens fizikális vizsgálata, a légzés, a keringés kontrollálása. Különösen igaz ez fiatal állatok esetében. Az idősebb állatok szervezetében tünetek megléte nélkül rejtetten előfordulhat szív-, légúti-, máj- vagy vese elváltozás, ami befolyásolhatja az altatószerek felszívódását, szervezetben való eloszlását, hatékonyságát és a lebomlás, kiürülés idejét.
Ma már korszerű elenyésző mellékhatással bíró gyors kiürülésű szereket alkalmazunk, mégis ajánlott, főként 4-5 éves kor után az altatás előtt laborvizsgálatokkal a lebontásban és a kiválasztásban szerepet játszó máj és vesék állapotáról tájékozódni.
Fizikális vizsgálattal észlelhető szív- és érrendszeri problémák esetén előzetes EKG, légzőszervi probléma estén mellkasi röntgenfelvétel tisztázhatja a probléma hátterét. A páciens előzetes vizsgálata alapján lehet eldönteni, hogy milyen altatószer kombinációkat kell alkalmaznunk.
Az altatószerek beadását követően nyálzás, hányás jelentkezhet. Az altatás közbeni félrenyelés elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy beavatkozás megkezdése előtt 8-12 órával már koplaltatni kell kedvencünket, és 4 órával altatás előtt már a vizet is el kell vennünk előle.
Az altatószerek hatása alatt a szemek nyitva vannak, ami az alkalmazott gyógyszerekre jellemző tünet. Műtét előtt a szemeket szemkenőccsel kezeljük, ami megakadályozza a szaruhártya kiszáradását és sérülését. A beavatkozás után a bódított, vagy altatott állatokat bódult vagy alvó állapotban adjuk haza. Az alkalmazott gyógyszerek fajtájától és az altatás mélységétől függően általában 1-3 óra múlva kezdenek ébredni az állatok, gyakran újra visszaalszanak. Ébredés közben sírás, remegés is előfordulhat, ami az altatószer hatása. Sok esetben a beteg nem tudja feldolgozni a vele történteket, hiszen egy megváltozott környezetben történt altatás után ismét otthon ébred. Fontos, hogy a hazaérkezést követően oldalt fekvő testhelyzetben tartsuk őket az ébredésig és rendkívül jótékony hatású az állatok betakarása is, mivel az altatást követően a hőháztartásuk zavart szenved.
Az ébredező, dülöngélő állat inni teát vagy vizet akkor kaphat, ha lábain már stabilan áll és ha neki kell néhány métert megtennie, hogy ihasson. Erre azért van szükség, mert ha már mozgása koordinált a félrenyelés veszélye sem áll fenn. Táplálékkal kínálni csak a beavatkozás után minimum 12 órával szabad.
Minden gyógyszeres beavatkozás, így a bódítás és az altatás is kockázattal jár, tekintettel arra, hogy előfordulhat egyedi érzékenység az alkalmazott szerrel szemben. Az enyhe nyugtatáshoz, bódításhoz általában elegendő a páciens fizikális vizsgálata, a légzés, a keringés kontrollálása. Különösen igaz ez fiatal állatok esetében. Az idősebb állatok szervezetében tünetek megléte nélkül rejtetten előfordulhat szív-, légúti-, máj- vagy vese elváltozás, ami befolyásolhatja az altatószerek felszívódását, szervezetben való eloszlását, hatékonyságát és a lebomlás, kiürülés idejét.
Ma már korszerű elenyésző mellékhatással bíró gyors kiürülésű szereket alkalmazunk, mégis ajánlott, főként 4-5 éves kor után az altatás előtt laborvizsgálatokkal a lebontásban és a kiválasztásban szerepet játszó máj és vesék állapotáról tájékozódni.
Fizikális vizsgálattal észlelhető szív- és érrendszeri problémák esetén előzetes EKG, légzőszervi probléma estén mellkasi röntgenfelvétel tisztázhatja a probléma hátterét. A páciens előzetes vizsgálata alapján lehet eldönteni, hogy milyen altatószer kombinációkat kell alkalmaznunk.
Az altatószerek beadását követően nyálzás, hányás jelentkezhet. Az altatás közbeni félrenyelés elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy beavatkozás megkezdése előtt 8-12 órával már koplaltatni kell kedvencünket, és 4 órával altatás előtt már a vizet is el kell vennünk előle.
Az altatószerek hatása alatt a szemek nyitva vannak, ami az alkalmazott gyógyszerekre jellemző tünet. Műtét előtt a szemeket szemkenőccsel kezeljük, ami megakadályozza a szaruhártya kiszáradását és sérülését. A beavatkozás után a bódított, vagy altatott állatokat bódult vagy alvó állapotban adjuk haza. Az alkalmazott gyógyszerek fajtájától és az altatás mélységétől függően általában 1-3 óra múlva kezdenek ébredni az állatok, gyakran újra visszaalszanak. Ébredés közben sírás, remegés is előfordulhat, ami az altatószer hatása. Sok esetben a beteg nem tudja feldolgozni a vele történteket, hiszen egy megváltozott környezetben történt altatás után ismét otthon ébred. Fontos, hogy a hazaérkezést követően oldalt fekvő testhelyzetben tartsuk őket az ébredésig és rendkívül jótékony hatású az állatok betakarása is, mivel az altatást követően a hőháztartásuk zavart szenved.
Az ébredező, dülöngélő állat inni teát vagy vizet akkor kaphat, ha lábain már stabilan áll és ha neki kell néhány métert megtennie, hogy ihasson. Erre azért van szükség, mert ha már mozgása koordinált a félrenyelés veszélye sem áll fenn. Táplálékkal kínálni csak a beavatkozás után minimum 12 órával szabad.