Csípőizületi Dysplasia
Valószínűleg minden kutyatartóban már csak a betegség nevének említése is kisebb pánikot vált ki, annyi ijesztő dolgot hallottak róla a kutyasétáltatások során. Annak ellenére, hogy a kutyatulajdonosok körében a dysplasia az egyik legismertebb betegség, mégis nagyon sok a tévhit vele kapcsolatban. Talán e sorok elolvasása után mindenki egy kicsit tisztábban lát ebben a kérdésben.
A dysplasia szó görög eredetű, és hiányos, rendellenes fejlődést jelent. A csípőizületi dysplasia tehát a csípőizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettőnek a normálistól való eltérő alakulását jelenti. A csípőizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a beleilleszkedő ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípőizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonlóképpen, illetve a fenti eltérések együtt is előfordulhatnak, sőt leggyakrabban együtt a kettő jelentkezik. Az eddigiekből egyértelműen az következik, hogy nem nevezhetjük dysplasiának a kellő mélységű és alakú acetabulum és a megfelelő combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípőizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható.
A csípőizületi dysplasia oka nem jelölhető meg egyetlen tényezőben, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tűnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklődik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minőségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is.
A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testű kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler fajták körében fordul elő a legnagyobb számban.
A csípőizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A műtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakosodott rendelőben végezhetők el, és igen költségesek.
Nagyon fontos volna tehát a betegség előfordulásának tenyésztői szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel előtt minden egyed szűrő röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésből kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos előírás még nincs, a tenyésztők józan belátására van bízva a döntés ebben a kérdésben. Meggyőződésünk, hogy az a tenyésztőnek, aki munkája céljául az adott fajta megőrzését és tökéletesítését tűzi ki, saját érdeke, hogy önként végrehajtsa ezt a célzott szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül mint a dysplasia mentes tenyészetből származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában.
A kutyát vásárlóknak pedig azt tanácsolhatom, hogy az adás-vételi szerződésben mindig térjenek ki a később jelentkező veleszületett betegség esetén követendő eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésből való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges.
A csípőizület röntgenvizsgálatát elvileg bármelyik röntgenkészülékkel rendelkező állatorvosi rendelőben elvégzik. A felvétel elbírálhatóságának a nagyon precíz beállítás a feltétele, a nagyobb testtömegű kutyáról pedig csak nagyteljesítményű készülékkel lehet értékelhető felvételt készíteni. A Független Dysplasia Bizottság csak a megfelelően készített, jól beállított, jól exponált felvételeket fogadja el értékelésre. A vizsgálatra érdemes előre bejelentkezni. Jó röntgenfelvételt csak altatott állatról lehet készíteni, ezért az állatorvos utasításait az előzetes koplalásra vonatkozóan mindenképpen tartsuk be. Ne hagyjuk magunkat „elcsábítani” olyan ígéretekkel, hogy altatás nélkül is elvégzik a vizsgálatot, ennek szinte biztosan értékelhetetlen felvétel lesz az eredménye. A rövid altatás a kutyára csekély kockázatot jelent. Az új gyakorlatnak megfelelően két felvételt kell készíteni a csípőizületről, egyet annak nyújtott, egyet pedig behajlított állapotában. Így a combcsontfej teljes alakja leképezhető, és jól elkülöníthető egymástól a dysplasia és a laza csípőizület. Az elvégzett vizsgálatról jegyzőkönyvet kap a tulajdonos. Arra is van lehetőség, hogy a röntgenfelvételt a Független Dysplasia Bizottság (FDB) részére továbbküldjük. Ez az állatorvosokból álló testület havonta ülésezik és bírálja el a beküldött felvételeket. Az elbírálás feltétele a mellékelt eredeti törzskönyv és a bírálati díj befizetése. A FDB bírálatának eredményéről jegyzőkönyvben értesíti a tulajdonost, és ha az eredmény „dysplasiától mentes”, vagy „majdnem normál”, akkor ezt a törzskönyvre is rávezeti, a kutya úgynevezett FDB számot kap, és a MEOE-n keresztül az eredményt nyilvánosságra hozza. Ha az eredmény rosszabb, az titokban marad, de természetesen komoly tenyésztő az ilyen állatot kivonja a tenyésztésből.
(Dr. Sebestyén Zsolt cikke nyomán)
A dysplasia szó görög eredetű, és hiányos, rendellenes fejlődést jelent. A csípőizületi dysplasia tehát a csípőizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettőnek a normálistól való eltérő alakulását jelenti. A csípőizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a beleilleszkedő ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípőizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonlóképpen, illetve a fenti eltérések együtt is előfordulhatnak, sőt leggyakrabban együtt a kettő jelentkezik. Az eddigiekből egyértelműen az következik, hogy nem nevezhetjük dysplasiának a kellő mélységű és alakú acetabulum és a megfelelő combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípőizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható.
A csípőizületi dysplasia oka nem jelölhető meg egyetlen tényezőben, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tűnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklődik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minőségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is.
A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testű kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler fajták körében fordul elő a legnagyobb számban.
Miből gyaníthatjuk, hogy a kutyánknak csípőizületi problémája van?
Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága fiatal kutya esetében nincs egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de enyhe fokú elváltozás esetében is mutathat súlyos sántaságot, ezért a tünetek előfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.- A hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.
- Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.
- Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintő csánkok.
- Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen.
- Járás közben erősen elmozduló csípőizületek esetleg kattogó hang.
A csípőizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A műtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakosodott rendelőben végezhetők el, és igen költségesek.
Nagyon fontos volna tehát a betegség előfordulásának tenyésztői szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel előtt minden egyed szűrő röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésből kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos előírás még nincs, a tenyésztők józan belátására van bízva a döntés ebben a kérdésben. Meggyőződésünk, hogy az a tenyésztőnek, aki munkája céljául az adott fajta megőrzését és tökéletesítését tűzi ki, saját érdeke, hogy önként végrehajtsa ezt a célzott szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül mint a dysplasia mentes tenyészetből származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában.
A kutyát vásárlóknak pedig azt tanácsolhatom, hogy az adás-vételi szerződésben mindig térjenek ki a később jelentkező veleszületett betegség esetén követendő eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésből való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges.
Hogyan végeztethetünk dysplasia szűrővizsgálatot?
Fontos tudnunk, hogy végleges dysplasia vizsgálati eredményt –a csípőizület teljes kifejlődését követően– csak 24 hónapos életkor fölött adhatunk. Természetesen tájékozódó vizsgálat elvégeztetésére korábban is van lehetőség, panasz esetén pedig feltétlenül indokolt, hiszen ha a kutya dysplasiás az már a hat hónapos kor körül végzett vizsgálatból kiderülhet.A csípőizület röntgenvizsgálatát elvileg bármelyik röntgenkészülékkel rendelkező állatorvosi rendelőben elvégzik. A felvétel elbírálhatóságának a nagyon precíz beállítás a feltétele, a nagyobb testtömegű kutyáról pedig csak nagyteljesítményű készülékkel lehet értékelhető felvételt készíteni. A Független Dysplasia Bizottság csak a megfelelően készített, jól beállított, jól exponált felvételeket fogadja el értékelésre. A vizsgálatra érdemes előre bejelentkezni. Jó röntgenfelvételt csak altatott állatról lehet készíteni, ezért az állatorvos utasításait az előzetes koplalásra vonatkozóan mindenképpen tartsuk be. Ne hagyjuk magunkat „elcsábítani” olyan ígéretekkel, hogy altatás nélkül is elvégzik a vizsgálatot, ennek szinte biztosan értékelhetetlen felvétel lesz az eredménye. A rövid altatás a kutyára csekély kockázatot jelent. Az új gyakorlatnak megfelelően két felvételt kell készíteni a csípőizületről, egyet annak nyújtott, egyet pedig behajlított állapotában. Így a combcsontfej teljes alakja leképezhető, és jól elkülöníthető egymástól a dysplasia és a laza csípőizület. Az elvégzett vizsgálatról jegyzőkönyvet kap a tulajdonos. Arra is van lehetőség, hogy a röntgenfelvételt a Független Dysplasia Bizottság (FDB) részére továbbküldjük. Ez az állatorvosokból álló testület havonta ülésezik és bírálja el a beküldött felvételeket. Az elbírálás feltétele a mellékelt eredeti törzskönyv és a bírálati díj befizetése. A FDB bírálatának eredményéről jegyzőkönyvben értesíti a tulajdonost, és ha az eredmény „dysplasiától mentes”, vagy „majdnem normál”, akkor ezt a törzskönyvre is rávezeti, a kutya úgynevezett FDB számot kap, és a MEOE-n keresztül az eredményt nyilvánosságra hozza. Ha az eredmény rosszabb, az titokban marad, de természetesen komoly tenyésztő az ilyen állatot kivonja a tenyésztésből.
(Dr. Sebestyén Zsolt cikke nyomán)